Az eljárás menete


Békéltető testületi eljárást kizárólag fogyasztónak minősülő személy kezdeményezhet.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § a) pontja pontos meghatározást ad erre nézve:

fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában – a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével – fogyasztónak minősül a fentieken túlmenően az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje

Mikor forduljon a békéltető testülethez?

Ha fogyasztóként kifogása van a vásárolt áruval/szolgáltatással, azonban reklamációját a kereskedő nem ismeri el. Ha a fogyasztó és a kereskedő/szolgáltató között fennálló vitás kérdéseket bíróságon kívül, egyszerűen, gyorsan és eredményesen kívánja rendezni. Békéltető testületi eljárást kizárólag fogyasztónak minősülő személy kezdeményezhet. A fogyasztó bármikor visszavonhatja kérelmét.

Milyen feltételeknek kell eleget tenni ahhoz, hogy a békéltető testülethez fordulhasson?

Törvényi feltétel, hogy mielőtt a fogyasztó a békéltető testülethez fordul, köteles megkísérelni a vitát közvetlenül a kereskedővel/szolgáltatóval rendezni. A közvetlen vitarendezés történhet személyesen, telefonon, e-mailben vagy tértivevénnyel ellátott postai levél útján. Fontos, hogy a közvetlen vitarendezési kísérletnek legyen nyoma, hiszen a fogyasztó így tudja bizonyítani, hogy megkísérelte a panaszérvényesítését közvetlenül a termék/szolgáltatás értékesítőjénél.

Fontos! Javasoljuk, hogy a vitarendezést lehetőleg írásos formában kíséreljék meg, hiszen a békéltető testületnek írásos formában kell igazolni a vitarendezés tényét! Az igazolás hiányában nem indítható meg az eljárás.

Ha a közvetlen vitarendezés eredménytelen, a békéltető testülethez fordulhat. A közvetlen vitarendezésre irányuló „bizonyítékot” (nyilatkozat) a békéltető testületi eljárás során is be kell mutatni.

Eljárás – hogyan zajlik a gyakorlatban?

  1. A közvetlen kereskedővel/szolgáltatóval történő vitarendezés sikertelenségét követően kérelmet kell benyújtani a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Fejér Megyei Békéltető Testülethez. A kérelmet online (https://www.bekeltetesfejer.hu) vagy személyesen kell leadni a békéltető testületi ügyintézőnek (8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6.). Kérelmet a „Bejelentő lap” c. űrlap kitöltésével, vagy az ügy részleteit tartalmazó, önállóan, nem formanyomtatványon megírt dokumentum leadásával fogadunk el.

Mit tartalmazzon a bejelentő lap?

A fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét

A fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét

A fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait

A nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor

A testület döntésére irányuló indítvány

A fogyasztó aláírását

Az eljárás megindításához szükséges továbbá csatolni a vásárlás tényét igazoló blokkot/számlát/szerződést, valamint a nyilatkozatot, amellyel a kereskedővel/szolgáltatóval történő közvetlen vitarendezési kísérlet tényét igazolja.

Beadandó dokumentumok

Bejelentő lap

Blokk/számla/szerződés

Nyilatkozat a közvetlen vitarendezés kísérletéről

  1. A békéltető testülethez beadott, az eljárás kezdeményezésére vonatkozó dokumentumokat a Fejér Megyei Békéltető Testület elnöke ellenőrzi. Hiányzó dokumentum esetén az eljárást kezdeményező értesítést kap a hiányzó beadványok listájáról.

Ha minden feltétel teljesül az eljárás megindításához, kitűzésre kerül a tárgyalás időpontja és az eljáró tagok listája, amelyekről a kérelmező és a gazdálkodó szervezet is értesítést kap. A gazdálkodó szervezet is értesítést kap a tárgyalás időpontjáról, továbbá megkapja a fogyasztó által leadott dokumentumokat is.

A fogyasztónak és a vállalkozásnak a levél kézhezvételétől számított nyolc napon belül ki kell választaniuk az eljáró tanács két tagját. Az eljáró tanács harmadik tagját a felek által kijelölt két tag választja ki. Ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy a két kijelölt testületi tag a kijelölésüktől számított három napon belül nem egyezik meg a harmadik tag személyében, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki. Ha a fogyasztó nem választ ki senkit, akkor a békéltető testület elnöke jelöli ki az eljáró tanács tagját/tagjait. Amennyiben a fogyasztó szeretné a kérelmét visszavonni, azt az eljárás befejezéséig bármikor megteheti.

Az eljárás átlagos időtartama 60 nap, vagyis a tárgyalás az eljárás megindítását követő legkésőbb 60. napra kitűzésre kerül. Az eljárás maximális időtartama 90 nap lehet – indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.

A fogyasztó az eljárás során bármikor visszavonhatja kérelmét.

  1. A tárgyalásra minden esetben a Fejér Megyei Békéltető Testületnél kerül sor, Székesfehérváron, a Hosszúsétatér 4-6. szám alatt. A tárgyaláson –akadályoztatás esetén – meghatalmazott is képviselheti a feleket. A békéltető testületekre vonatkozó jogszabályi szigorítások miatt már a gazdálkodó szervezetek sem bújhatnak ki a tárgyalások alól; megjelenési kötelezettségük van.

Egyszerűbb ügy esetében az ügyfél, a vállalkozó, valamint egy ügyvéd és egy jegyzőkönyvvezető tartózkodik a tárgyaláson. Komplikáltabb ügyek esetében az eljáró tanácsból plusz két fő – gazdasági kamarák, valamint civil szervezetek delegáltja – vesz részt a tanácskozáson.

  1. A testület eljárásának célja, hogy a fogyasztók és a gazdálkodó szervezetek, azaz a vállalkozók között felmerült vitás ügyeket a felek között (határozattal jóváhagyott) egyezséggel zárja le. Egyezség hiányában a békéltető testület kétféleképpen rendelkezhet, az ügy érdemében:

– Kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a fogyasztó kérelme megalapozott, illetve a vállalkozás az alávetési nyilatkozat aláírásával a testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte. Ennek érvénye azonos egy bírósági határozatéval és nem teljesítés esetén végrehajtási záradékkal lehet ellátni.

– Ajánlást tesz, ha a fogyasztó kérelme megalapozott, azonban a vállalkozás nem tesz alávetési nyilatkozatot, vagyis a testület döntését kötelezésként nem ismeri el. Ha a vállalkozás az ajánlásnak nem tesz eleget, a testület nyilvánosságra hozza.

A fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követően a fogyasztó kérelmét megalapozatlannak találja.

A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra.

A békéltető testületi eljárás mindkét fél számára ingyenes, kivéve ha az eljáró tanács elnöke a kötelezést tartalmazó határozat meghozatala esetén másképp rendelkezik.

A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről.

Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, ami a felek oldalán a békéltető testület eljárása igénybevételével összefüggésben – a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel – igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.). A jogi képviselettel összefüggésben felmerülő költség nem tekinthető az eljárás költségének. Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.

A testület kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek helye nincs, annak hatályon kívül helyezése kérhető a bíróságtól.

  1. Mi a különbség a kötelezést tartalmazó határozat és az ajánlás között? A különbség abban áll, hogy a vállalkozás az eljárás során nyilatkozik-e úgy, hogy elfogadja (alávetési nyilatkozat) a testület döntését magára nézve kötelezőnek. Ha van ilyen nyilatkozat, akkor kötelező határozat születhet, ha nincs, akkor ajánlás.
  1.   A törvény rendelkezései értelmében az illetékes megyei/fővárosi bíróság előtt csak abban az esetben van lehetőség a határozat megtámadására, ha az eljáró tanács eljárási szabályt sértett, a megtámadás csak a határozat megsemmisítésére irányulhat.

Fontos kiemelni, hogy a tanács döntése nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. Tehát a bírói út igénybe vételére a Békéltető Testületi eljárás lefolytatását követően is van lehetőség.

Vállalkozások részére:

Ún. „Alávetési nyilatkozatot” tehet, amennyiben úgy dönt, hogy a békéltető testület döntését magára kötelező érvényűnek tekinti.

Általános alávetési nyilatkozatot tettek a következő vállalkozások:

AdószámVállalkozásVállalkozás székhelyeKorlátozásokTerületi hatály
12688614-2-07Pinxit 2003 Kft.2400 Dunaújváros, Magyar u. 106/B.100.000,- Ft értékhatárigFejér megye
11459855-2-07Soltours Kft.8000 Székesfehérvár, Kassai u. 92.Nincs.Nincs.
13015372-2-07Magyari 2003 Kft.8000 Székesfehérvár, Kossuth u. 2-4.Nincs.Fejér megye
46155470-2-27Zámbó Zoltánné – 8000 Székesfehérvár, Fő u. 3.Nincs.Fejér megye
10249031-2-07Korona Zrt.8000 Székesfehérvár, Várkörút 44-46.Nincs.Fejér megye