Fontolják meg az olyan webáruházból való megrendelést a fogyasztók, ahol a beazonosíthatóság (székhely, e-mailcím vagy telefonszám, cégnév, ügyfélszolgálat elérhetősége stb.) nem egyértelmű! Az internetes megrendelések előtt alaposan olvassák el a weboldalon feltüntetett részletes tájékoztatót illetve az ÁSZF-et, mert abban rögzíteni kell az elállási jog gyakorlásának részletes szabályait, a fizetési módokat, a szállításra vonatkozó időtartamot és annak költségeit!
Lehetőség szerint magyarországi vállalkozástól vásároljunk, hiszen sokkal könnyebben lehet a vitát intézni hazai céggel, mintha ez az Európai Unió más tagállamában működő vagy azon kívüli országokban letelepedett vállalkozástól tennénk meg.
Mit tegyenek a fogyasztók, ha gond adódik a termékkel?
Ha a fogyasztó jelzi (amit haladéktalanul, de legkésőbb a hiba észlelésétől számított két hónapon belül meg kell tennie) a vállalkozásnál, hogy a termék elromlott-tönkrement és ott azonnal nem oldódik meg a probléma, akkor a cégnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról. Ebben fel kell tüntetnie a fogyasztó nevét és címét, a vásárlás és a hiba bejelentésének időpontját, a termék megnevezését és vételárát, a hiba leírását, a fogyasztó által megjelölt igényt, és a panasz orvoslásának módját. Nem árt tudni azt, hogy a felvett jegyzőkönyvből egy példány a fogyasztót illeti meg. Gyakori az is, hogy a vállalkozások vizsgálatra küldik el a terméket annak eldöntése érdekében, hogy a hiba oka a vásárlás előtt vagy utána következett be. Erre rendszerint akkor kerül sor, ha a termék hat hónapon belül ment tönkre (kötelező jótállás alá eső árucikk esetében egy éven belül), a cégek így teljesítik – vagy próbálják meg teljesíteni – azt a bizonyítási kötelezettségüket, amelyről már szó esett korábban.
72 órás szabály, 3 napos visszavétel, 3 munkanapos csere – mi az igazság?
A fogyasztók körében máig él az a tévhit egy régebbi előírás miatt, hogy három napon (vagy hetvenkét órán) belül mindig vissza lehet vinni a terméket, még akkor is, ha az nem hibás. Ez a szabály viszont nem érvényes már. Ugyanakkor jó tudni, hogy létezik az említett, tartós fogyasztási cikkek esetében a három munkanapos cserére vonatkozó rendelkezés. Ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó tartós fogyasztási cikket vásárol, és az három munkanapon belül meghibásodik, úgy a kereskedő köteles rögtön kicserélni (kijavítás helyett) az adott terméket. Ez esetben pedig még arra sem hivatkozhat, hogy számára a kicserélés aránytalan többletköltséggel járna.
Végezetül a fentieken túl is egy két-apró tanács:
– Érdemes rászánni az időt a termékek egységárainak összevetésére, vagy ugyanazon termék nem akciós kiszerelésű változata árának összehasonlítására. Elképzelhető, hogy ezzel még többet tudunk spórolni!
– Tartós fogyasztási cikkek vásárlásakor győződjünk meg arról, hogy a számla vagy a jótállási jegy helyesen kitöltve átadásra került-e, illetve ezeket a dokumentumokat gondosan őrizzük meg a későbbi jogérvényesítés érdekében! Ha át sem adták a jótállási jegyet vagy ez megtörtént, csak rosszul állították azt ki, attól még ugyanúgy jár a jótállás és ekkor a blokkal érvényesíthetjük a fogyasztói jogokat!
A nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkeket lehetőleg minél hamarabb, de legkésőbb a vásárlást követően 3 munkanapon belül bontsuk ki és próbáljuk ki, hogy rendeltetésszerűen működik-e!
Ha vitáját nem tudta a fogyasztó a vállalkozással közvetlenül rendezni, akkor fordulhat a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetekhez, fogyasztóvédelmi hatósághoz, illetve a kereskedelmi és iparkamarákhoz, akik működtetik a békéltető testületeket.
Forrás: Blikk.hu