Mit tehetünk akkor, ha valamilyen okból nincs szükségünk az egyébként nem hibás ajándékra?

A hagyományos üzletben történt vásárlások esetén máig él az a tévhit, hogy 3 napon belül minden esetben vissza lehet vinni a terméket az üzletbe, még akkor is, ha az nem hibás. Az ún. 3 munkanapos cserejog kizárólag a kötelező jótállással érintett termékekre, pl. 10 000 Ft feletti televízióra, mosógépre vonatkozik. A teljes termékkör – amelyre egy év jótállás vonatkozik – az alábbi hivatkozáson érhető el https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0300151.kor. A többi termékre két év szavatosság vonatkozik. A nem hibás termékek esetében személyes vásárlás esetén a kereskedőt nem terheli sem cserekötelezettség, sem a termék vételárának a visszafizetési kötelezettsége, azonban üzletpolitikai megfontolásból, a jó hírnév érdekében az üzletek nagy része biztosítja a cserét ebben az esetben is. Emellett  a vevő és a kereskedő megállapodhatnak a termék vételárának a levásárlásában is. Emiatt célszerű a vásárlásról kapott nyugtát, blokkot megőrizni.. Ezen lehetőségekről javasolt már a vásárlás előtt érdeklődni az eladónál, és ha ezen lehetőségeket egyébként írásban nem jelezte a kereskedő, akkor javasolt ezek blokkon történő felvezetését kérnie a vásárlónak, hogy később hivatkozhasson rá.

Más szabályok vonatkoznak az online térben a webáruházakban történő vásárlásokra. Mivel az internetes vásárlások során nincs lehetőség a kiválasztott termék közvetlen megtekintésére (pl. egy ruhadarab felpróbálására), a vásárlókat a termék átvételétől számított 14 napon belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Az elállási jog gyakorlása megoldást jelenthet olyan esetekre is, ha a termék nem érkezik meg a vállalt karácsonyi időre, nem azt a terméket kaptuk meg, amit megrendeltünk, vagy ha az áru hibás. Megjegyzendő azonban, hogy egyes termékkörök kapcsán a vásárlókat nem illeti meg az előzőekben vázolt elállási jog (pl. élelmiszerek, kibontott csomagolású CD/DVD/szoftver, letöltött programok, a fogyasztó egyedi utasításai alapján legyártott termékek, kibontott csomagolású higiéniai termékek). Kiemelendő, hogy az online aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, közösségi médián keresztül magánszemélytől történő rendelésnél sem illeti meg a vásárlót az elállási jog.

Ha a vevő eláll az e-kereskedelemben kötött szerződéstől, azaz nyilatkozik a webáruháznak arról, hogy visszaküldi a megvásárolt terméket, a kereskedő haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül, a vételár fizetésével azonos módon köteles visszatéríteni a vevő által vételárként megfizetett teljes összeget, ideértve a termék átvételekor fizetett szállítási költséget is. Tehát ha készpénzben fizette a terméket, akkor készpénzben szükséges visszatéríteni a vételárat, hacsak a vásárló máshogy nem rendelkezik. A termék eladóhoz való visszajuttatásának a költsége azonban a vevőt terheli. Fontos megjegyezni, hogy ha a vevő a normál kiszállítástól eltérő „extra” szállítási módot választ (pl. megadott idősávra kér szállítást), a kereskedő nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket.

Emellett a vásárlóknak tudniuk kell, hogy az elállási határidő alatt a termék tényleges használata miatti (tehát nem a kipróbálás miatti) értékcsökkenést meg kell téríteniük az eladó részére.

Probléma esetén hova tud fordulni a vásárló?

Ha a kereskedő internetes vásárlás esetén nem fogadja el a vásárló jogos elállási szándékát, illetve akár internetes, akár személyes vásárlás esetén a feleknek a szavatossági/jótállási igényérvényesítés során nem sikerül megállapodniuk, fontos tudnunk, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság az egyéni ügyek megoldásában ugyan nem járhat el, viszont tájékoztatást tud nyújtani a fogyasztó részére rendelkezésre álló lehetőségekről, mind a 197 járási hivatalban, amelyek elérhetőségei megtalálhatók a jarasinfo.gov.hu honlapon. Amennyiben szükséges, az adott esettel kapcsolatban fogyasztóvédelmi hatósági eljárás is indulhat.

Az egyéni igények érvényesítése érdekében a vásárlóknak lehetőségük van békéltető testületekhez fordulni. A békéltető testületek szerepe a hazai alternatív vitarendezésben egy átgondolt jogalkotási folyamat eredményeként a közelmúltban megerősödött. 2015 szeptemberétől ugyanis a vállalkozás köteles a békéltető testület ülésén a személyes megjelenést biztosítani olyan képviselője révén, aki a vállalkozás részéről jogosult az egyezség megkötésére. Ezen új szabályok teljesítésének biztosítására a törvénymódosítás bírság kiszabását írja elő azon esetekre, ha a vállalkozás az előzőekben tárgyalt együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget. Előzőek hatására az egyezséggel lezárult fogyasztói jogviták száma kimagasló mértékben növekedett az előző évekhez képest.